2019. január 21., hétfő

Húsipar - Vegán az állatokért

Kukucs!
Itt a következő rész, ahol is a húsipart fogom bemutatni, a malacok és pecsenye csirkék életén át. 
CW: a képek felkavarhatóak lehetnek!

Malacok
Többször is neki futottam ennek a résznek, mert számomra annyira evidens, hogy nem eszem húst. A szenvedés, ami ezeknek a nemhumán állatoknak a szemében lehet látni, nekem elég ahhoz, hogy soha többé meg se forduljon a fejemben a fogyasztásuk. Például a malacok igen intelligens lények. Képesek felkészülni, tervet készíteni egy előre látható eseményre. Követik 

az emberek tekintetét és fejmozgását, és megértik őket. Van bizonyos fogalmuk a számokról. Meg van bennük a kognitív empátiára való képesség.[1] Ezekből is látszik, hogy érző lények kerülnek a tányérunkra. De talán az, ahogy rövid életük során bánunk velük, még szörnyűbb.

Egészen apró malac korukban elkezdődik a szenvedés, néhány napos korukban a kis malacokat kasztrálják, ezt pedig érzéstelenítés nélkül teszik meg. Mivel nemes egyszerűséggel csak kitépik a kis állatok heréit sokszor hasi sérvet okoznak az állatoknak. A kannibalizmus elkerülése végett lemetszik a farkukat is.[2] Fontos kiemelni, hogy magukra a disznókra a kannibalizmus nem jellemző, ez a túlzott stressz és összezártság okozza.[3] Egy disznóra egy négyzetméter jut, szülős kocákra 1,5-2 négyzetméter. Ne felejtsük el, hogy ekkor a fogukat is levágják, szintúgy fájdalomcsillapítás nélkül.
A Mercy For Animals további kegyetlenkedéseket tárt fel, mint például a kisállatok dobálása, vagy beteg kismalacok földhöz csapkodása, hogy így vessenek véget szenvedéseiknek. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a szabadtartás sem mindig jelenti azt, amit remélünk. Például az Egyesült Királyságban nincs legális definíció a szabadtartású disznókra, így tulajdonképpen bármire rákerülhet a szabadtartás jelző.[4]Ez azt is jelenti, hogy csupán a malacok 3%-a él ténylegesen szabadon.[5]
A húsokért tenyésztett állatok rövid, hat hónapos életük után kezdetét veszi az utazásuk egy vágóhídra. Összezárva, víz és élelem nélkül utaztatják őket. Az állatok stresszszintje az egekben van. Sokan túl sem élik ezt az utat, a kiszáradás, hőguta miatt, vagy összetapossák őket társaik. Ha eljutnak a vágóhídra, úgy nevezett „humánus levágás” következik, ami minden lehet csak humánus nem. Az állatokat el kell kábítani, erre egy elektromos villát használnak, amit az agy két felére kell erősíteni, a fülek mögé. Azonban ezt sokszor nem megfelelően végzik el, így évente Angliában egyedül 1,8 millió disznó tudatnál van, vagy visszanyeri tudatát a mészárlás során.[6]
Az ennél számomra megdöbbentőbb módszer a humánus levágásra, az a gázkamra. A malacokat lesüllyesztik egy széndioxiddal megtelt kamrába, a malacok szenvednek, egymás hátára másznak, sikítanak. Félnek. Küzdenek az életükért, akár fél percig is eltarthat a haláltusájuk. [7]
Az élet nem könnyebb azoknak az anyakocáknak, akiket tenyésztésre szántak. Legtöbb helyen vemhességüket olyan ketrecben töltik, amiben még megfordulni sem tudnak. Maximum oldalra tudnak feküdni. A folyamatos szüléstől, terhességtől kimerülten élnek. Sokaknak végzetes kimenetelű méhsüllyedésük van a folyamatos szüléstől. Ha ez mégsem következik be, újra és újra megtermékenyítik őket és szülnek. Három-négy évig ismétlődik a kör, majd elszállítják őket a mészárszékre, hogy kolbász, vagy más olcsó hús legyen belőlük.


Szárnyasok - Csirkék
Még vegetáriánus koromban valamiért minden étteremben megkérdezték, hogy „még csirkét és halat sem?”. Jó, a halat még megétem, vannak peszketáriánusok, de hogy a csirkével mi ez a dolog? Hiszen a csirkék is intelligens nemhumán állatok. Például képesek megállapítani két különböző mennyiségű halomból, hogy melyikből van több.[8] Hasonlóan hozzánk, éreznek érzelmeket, félelmet, várakozást és még szorongást is. Ugyanúgy külön személyiséggel rendelkeznek, mindannyian individuumok. Mégis mintegy 53 trillió csirkét ölünk meg a világban évente, ha csak a húsukért nevelt madarakat nézzük.[9]
A génmódosításnak és túltenyésztésnek köszönhetően a mellizmuk és combjaik annyira megnövekedtek, hogy súlyos problémákat okoznak a csibék rövid életében. Legtöbbjük fájdalmas sántaságban szenved, ami arra kényszeríti őket, hogy rövid életüket szenvedésben éljék, nem tudnak fölegyenesedni. Gyakori betegségeknek számítanak a gyomorproblémák, vérbetegségek és a krónikus légúti fertőzések. [10]
Az Európai Unióban a pecsenyecsirkék 90%-a magas intenzitású tenyésztésből származik. Azaz huszonegy madár jut egy négyzetméterre, amerre a szem ellát csibék küzdenek ételért, vízért, akár levegőért is. A természetes vágyaik és viselkedéseik, mint a kapirgálás, járás, futás, repülés lehetetlenné válik. A borzalmasan mocskos alom, amit gyakran nem cserélnek, azt eredményezi, hogy a csirkék ammónia égéseket szenvednek a felszálló gázoktól.
Hogy elkerüljék egymás kannibalizálását, saját maguk felsértését, csőrüket hegyét levágják. A Department for Environment, Food & Rural Affairs nem javasolja ezeket a csonkításokat, kivéve, ha ténylegesen szükséges, de akkor is állatorvosnak kell ezt a műveletet elvégeznie.[11] Azonban mindhiába, a mai napig munkások végzik ezt a műveletet.
Megesik, hogy sosem látnak napfényt rövid életük során. Csak a mesterséges, halvány fények világítják meg őket, sosem hunynak ki, ezzel is a folyamatos evésre sarkallva őket. Akik pedig nem nőnek elég gyorsan, megbetegednek, nem kívánatossá válnak, és a legegyszerűbb módon megszabadulnak tőlük: kitörik a nyakukat.
De sajnos a jobb körülmények sem jelentenek sokat. Az Animal Aid egy 2008-as nyomozásban azt találta, hogy bár a Freedom Farmokon a csirkéknek szalmabálákat, és kapirgáló tárgyakat kellett volna biztosítani, a legtöbb bála a fal mellett állt feltornyozva, és nem láttak megfelelő kapirgáló eszközöket. Találtak viszont haldokló, éhező, béna csirkéket, sőt tetemeket is.[12]
Majd alig negyvenegy nappal[13] később, minthogy kibújtak a tojásokból (azaz kiscsibékről beszélünk, egy felnőtt testben) megindulnak a vágóhídra. Már az út kezdete sem könnyű, mivel szárnyaiknál fogva. nagy erővel bevágják őket egy ketrecbe, majd a ketrecet föl egy teherautóra. Sok madárnak a szárnyai, lábai összetörnek, koponyájuk betörik, így az Európai Unióban kb. 18-35 millió[14] madár meg sem éli az utazás végét.
A vágóhídon lábaiknál fogva lógatják őket fel, akár három percig is így maradnak, ami borzalmas fájdalmakat jelent nekik, mivel nem bírják el saját súlyukat.[15] Mielőtt megölik őket, egy vízzel teli elektromos kádba süllyesztik őket. A probléma ezzel, az, hogy a madaraknak tovább tart elveszti a tudatukat, mint az emlősok. Így hogyha a csibe nem szenved hirtelen szívmegállást, akkor olyan rövid idő alatt mint 52 másodperc, visszanyerik a tudatukat. A tojóknál ez akár 22 másodperc.[16] Az is előfordul, hogy a madarak agyát egyszerűen nem érinti a víz, így egyáltalán nem kábulnak el. Ha a csirkék 90%-nak van hirtelen szív megállása, akkor több mint 62 millió madár lesz teljes tudatánál amikor elvágják a torkát. Ha az artériáit elvágják a csirkéknek akkor három perc alatt vérzik ki, viszont, ha csak egy artériát vágnak el, ahogy azt az automatikus nyakvágó teszi a madarakkal, akkor öt percbe telik ez, ami azt jelenti, hogy még élnek, mikor elérik a forró vizes tartályt, ami arra szolgál, hogy meglazítsa a madarak tollát. Itt nincs „humánus levágás” mivel a madarakat nem védi egyetlen törvény sem az emberi kegyetlenségtől.[17]




[1] https://escholarship.org/uc/item/8sx4s79c#page-1
[2] http://pigabuse.mercyforanimals.org/
[3] The Land Of Hope and Glory (film)
[4] https://www.animalaid.org.uk/wp-content/uploads/2016/08/Highwelfare.pdf
[5] https://www.rspca.org.uk/adviceandwelfare/farm/pigs/farming
[6] https://www.landofhopeandglory.org/facts
[7] https://animalsaustralia.org/features/not-so-humane-slaughter/
[8]https://www.springer.com/gp/about-springer/media/research-news/all-english-research-news/think-chicken---think-intelligent--caring-and-complex--/11952522
[9] https://apps.fas.usda.gov/psdonline/circulars/livestock_poultry.PDF
[10] http://www.upc-online.org/chickens/chickensbro.html
[11] https://www.vegsoc.org/broilers
[12] https://www.animalaid.org.uk/wp-content/uploads/2016/08/Highwelfare.pdf
[13] https://www.viva.org.uk/chickens/about-broiler-chickens
[14] https://www.vegsoc.org/page.aspx?pid=565
[15] https://www.viva.org.uk/what-we-do/slaughter/slaughter-farmed-animals-uk
[16] https://www.viva.org.uk/what-we-do/slaughter/slaughter-farmed-animals-uk
[17] http://humanefacts.org/humane-slaughter/